Samosi emlék

2016.01.15 21:31

Tomboló nyári hőség. Imádom! Megérkezett hajónk a szigetre. Várakozás a kiszállásra.

Mellettünk csendes, rendezett sorban emberek. Csak egy futó pillantás, mennék már ki, vár a Sziget! Még egy elmélázó pillantás a sorban álló emberekre, férfiak, nők, terhes asszony, kisgyermek érdeklődő szeme, egy kéz … és az ütés a mellkasomban, a döbbenet. A kézen háromjegyű számok voltak piros tintával írva, pillantás a többi emberre, mindenkién. Hogy lehet ez? Itt és most? Miért?

 Zokogásban törtem ki. Vajon milyen emlék jött most elő? Velem tették valamikor, vagy én tettem másokkal? Mindegy, így is úgy is fáj. Valami nagy változás jön, semmi nem lesz már olyan, mint régen.